hitröl, victorinus, ezt tsak neveti vala, de vegtire, az Isten kegyelme meg szálván, észre vevé a maga vakságát, és mindenek elött vallást tett ahitröl, és azal nagy örömet ada az anyaszent egy háznak.

Egy igazán valo keresztény, félelem nélkül követi az Istennek rendelésit, és akarattyát. avilágiak, tsak a világ szerént viszik végben lelki hivatallyokot.

Add meg uram azt a kegyelmedet, hogy meg vessük az emberek itéleteket, te vagy uram a mi biránk, és tsak egyedül te tölled várjuk aditséretet, és a jutalmat.

Bizonyságot szolottam törvényedröl a királyok elött, és azért meg nem szégyenültem.

Az évangyeliumért meg nem pirulok.

Nékem pedig leg kisebb gondom hogy tölletek itéltessem vagy akár kitöl.

Az Isten nem a félelemnek lelkét adta nékünk, hanem abátorságnak, a szeretetnek. és az okoságnak lelkét.

Ha a világnak tettzünk, a kristusnak akor nem tettzhetünk.

16 napon Hogy magunkban nem kell biznunk.

I A bölcs fél, és el tér agonosztol., abolond által ugordgya és bizakodik. abölcs üsmervén amaga gyengeségit, tudgya honnét kel venni az erött, és ugyan azért is vigyázo, az esztelen pedig vak lévén, tsak magában bizik. és ugyan azért is vakmerö.

Ádám esetétöl fogvást. a Conciliumok szerént az ember magátol tsak hazugság. és vétek, néki az elméje vak, a szive meg romlot, aroszra hajlandó, és minden felöl gyengeségel környül véve, se elméjeben, se erejében nem kel néki bizni, mert leg gyakortáb az ö világos elméje tsak setéttség, és az ö ereje tsak hittség, és kevélység,

Az ember akor leg erösebb, a midön érzi amaga gyengeségit. mert akor az Istenhez folyamodik, a ki minden ereje, a mi gyengeséginkben mutattya meg leg inkáb az Isten hatalmát,

(III. Keresztényi Gondolatok: 500)


Előző oldal | Következő oldal